Pálinkás szép napot kíván a HAJDÚBAGOSI PÁLINKAFŐZDE!

Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - e körben a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró a kereskedelemért felelős nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel egyetértésben -, valamint a (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § k) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeljük el:

1. § (1) Pálinkának csak a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 110/2008/EK rendelet) 2. mellékletének 9. számú kategóriája szerinti eljárással készített olyan gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből - ideértve a gyümölcsvelőt is - készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. Sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.

(2) A pálinka készítése során répa-, nád-, izo- vagy gyümölcscukorral javított gyümölcscefre nem használható fel.

(3) Törkölypálinkának csak a 110/2008/EK rendelet 2. mellékletének 6. számú kategóriája szerinti eljárással készített olyan törkölypárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.

(4) A törkölypálinka készítése során répa-, nád-, izo- vagy gyümölcscukorral javított szőlőtörköly, borseprő nem használható fel.

(5) A pálinkát és a törkölypálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem. Kizárólag a mellékletben felsorolt anyagok használata megengedett.

(6) A 110/2008/EK rendeletben foglaltak sérelme nélkül, amennyiben az (1)-(5) bekezdésben foglalt bármelyik feltétel nem teljesül, az előállított termék csak párlatnak nevezhető.

(7) A pálinka termék megnevezésében egyfajú gyümölcsből készült pálinkák esetében a gyümölcs nevét közvetlenül a pálinka szó követi.

(8) A különböző egyfajú gyümölcsből készült pálinkáknak a különleges egyedi ízharmónia érdekében történő utólagos keverésével előállított pálinka megnevezése gyümölcspálinka vagy vegyes gyümölcspálinka. A keverés során felhasznált pálinkákat a felhasznált mennyiség szerinti sorrendben a címkén fel kell tüntetni.

(9) A különböző fajú gyümölcsök együttes cefrézésével, illetve különböző fajú gyümölcsök cefréinek együttes lepárlásával előállított pálinka megnevezése vegyes gyümölcspálinka. A pálinka készítéséhez felhasznált gyümölcsfajokat a felhasználás mennyisége szerinti sorrendben a címkén fel lehet tüntetni.

(10) A törkölypálinka termék megnevezése

a) egyfajta szőlőből készült törköly esetében kiegészülhet - a törkölypálinka szót közvetlenül megelőzően - a szőlő nevével,

b) kiegészülhet - az a) pont szerinti megnevezést közvetlenül megelőzően - egy, a termék származására utaló földrajzi névvel.

(11) Aszútörköly-pálinkának az a törkölypálinka nevezhető, amely 100%-os mértékben a Tokaji borvidék magyarországi termőhelyéről származó aszú készítéséhez felhasznált aszú szemek kipréselt tésztájából készült.

(12) A pálinka és a törkölypálinka bármilyen arányú keverésével, elegyítésével készült terméket - még akkor is, ha a termék alkoholtartalma 100%-ban e két összetevőből származik - kizárólag csak szeszes italnak lehet nevezni.

2. § Az 1. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával az alábbi megnevezések abban az esetben használhatók, ha a pálinka az adott megnevezéshez tartozó különleges eljárással készült:

1. Kisüsti pálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő.

2. Érlelt pálinka: az a gyümölcs- vagy törkölypálinka, amelyet legalább 3 hónapig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 6 hónapig érleltek 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. A fahordóban érlelt pálinka szárazanyag-tartalma maximum 4 g/l lehet. Érlelt pálinkák esetében csak az azonos megnevezésű érlelt pálinkák elegyíthetők, de érlelési időnek csak a legfiatalabb érlelt pálinka érlelési idejét, korát lehet feltüntetni a címkén. Az érlelés időtartamát, a termék korát a címkén fel lehet tüntetni, és utalni lehet a fahordó anyagára is. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető módon dokumentálni kell.

3. Ópálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető módon dokumentálni kell.

4. Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyas pálinka: az a gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább 3 hónapig. A gyümölcságy a pálinka fajtájával azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt, de ez esetben csak vegyes gyümölcs ágyaspálinkának nevezhető. 100 liter pálinkához legalább 10 kg érett vagy legalább 5 kg aszaltgyümölcsöt kell felhasználni. A palack címkéjén a nettó pálinka mennyiséget kell feltüntetni. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető módon dokumentálni kell.

3. § (1) Pálinka vagy törkölypálinka felhasználásával készült bármilyen italterméknél a "pálinka" vagy "törkölypálinka" kifejezés feltüntetése kizárólag az összetevők felsorolásánál lehetséges, kivéve ha a termék alkoholtartalmának 100%-a pálinkából vagy törkölypálinkából származik. Ebben az esetben a termék megnevezésében fel lehet tüntetni a "pálinka felhasználásával készült" vagy a "törkölypálinka felhasználásával készült" kifejezést. Ez a korlátozó rendelkezés a termékhez kapcsolódó marketingeszközökre, különösen a kiegészítő címkére, díszdobozra, szórólapra is vonatkozik.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó termék címkéjén, hirdetésében vagy a termékhez kapcsolódó marketingeszközön a pálinka, törkölypálinka elnevezést (bármely szóösszetételben) kizárólag abban az esetben lehet feltüntetni, ha a termékben felhasznált pálinkát, törkölypálinkát az e rendelet előírásainak megfelelően állították elő.

4. § A pálinka és a törkölypálinka előállításának és megnevezésének szabályait alkalmazni kell az Európai Unió tagállamain kívüli országba történő exportra előállított termékek esetében is.

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépést követően előállított pálinkára és törkölypálinkára kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a pálinka előállításának szabályairól szóló 148/2004. (X. 1.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet hatályát veszti.

 

Pálinka és törkölypálinka készítésénél felhasználható segédanyagok:

1. enzimek;

2. savak;

3. élesztők;

4. derítőszerek;

5. nehézfémek eltávolítására alkalmas segédanyagok.